- MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY
SAJTÓÉRTEKEZLET
Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke
Frankfurt am Main, 2024. július 18.
Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. A kapott információk általánosságban megerősítik a középtávú inflációs kilátásokról alkotott előző értékelésünket. Miközben az inflációs alapfolyamat néhány mérőszáma májusban egyszeri tényezők miatt kissé megemelkedett, a legtöbb mérőszám júniusban vagy állandó maradt, vagy kissé csökkent. A várakozásoknak megfelelően a magas bérnövekedés inflációs hatásait tompították a nyereségek. A monetáris politika a finanszírozási feltételeket restriktíven tartja. Ugyanakkor a belföldi ároldali nyomás továbbra is magas, a szolgáltatások inflációja megemelkedett szinten van, a teljes infláció pedig valószínűleg a jövő év jó részében is a célunk felett marad.
Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk addig, ameddig ez a cél eléréséhez szükséges. A későbbiekben is adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió ereje fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.
A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.
Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről való értékelésünket.
A gazdasági teljesítmény
A beérkező információk jelzése szerint az euroövezeti gazdaság a második negyedévben nőtt, bár valószínűleg lassabb ütemben, mint az első negyedévben. A szolgáltatások állnak továbbra is a fellendülés élén, miközben az ipari termelés és az iparcikk-kivitel gyengén teljesít. A beruházási mutatók 2024-ben visszafogott növekedésre utalnak felfokozott bizonytalanság környezetében. Előre tekintve arra számítunk, hogy a fellendülést támogatni fogja a fogyasztás, amit az alacsonyabb inflációból és a magasabb nominálbérekből eredő reáljövedelem-erősödés táplál. Emellett a világkereslet megerősödésével párhuzamosan a kivitel is élénkülni fog. Végezetül, a monetáris politika idővel várhatóan kevésbé húzza vissza a keresletet.
A munkaerőpiac változatlanul reziliensnek mutatkozik. A munkanélküliségi ráta májusban az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szinten, 6,4%-on maradt. A foglalkoztatást, ami az első negyedévben 0,3%-kal bővült, a munkaerő további, hasonló ütemű növekedése támogatta. A második negyedévben vélhetően további munkahelyek jöttek létre, főként a szolgáltató ágazatban. A vállalatok fokozatosan – de magas szintről – csökkentik az álláshirdetések számát.
Az országos fiskális és strukturális programokkal a gazdaság termelékenységének és versenyképességének fokozására kell törekedni, amivel könnyebben emelhető a potenciális növekedés és középtávon enyhíthető az ároldali nyomás. A „Next Generation EU” program hatékony, gyors és maradéktalan megvalósítása, a tőkepiaci unió és a bankunió kiteljesítése felé tett előrehaladás, valamint az egységes piac megerősítése olyan kulcstényezők, amelyek megkönnyíthetik az innováció fellendítését, valamint erősíthetik a zöld és a digitális átállások terén zajló beruházásokat. Üdvözöljük az Európai Bizottság közelmúltbeli útmutatását, amelyben felszólítja az EU tagállamait a fiskális fenntarthatóság megerősítésére, és üdvözöljük az eurocsoportnak az euroövezet 2025-ös fiskális alapállásáról szóló közleményét. Az EU módosított gazdaságirányítási rendszerének tökéletes és haladéktalan megvalósítása segíti majd a kormányzatokat a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós lefaragásában.
Az infláció
Az éves infláció a májusi 2,6%-ról kissé csökkent, júniusban 2,5%-ra. Az élelmiszerárak júniusban 2,4%-kal emelkedtek – ami a májusinál 0,2 százalékponttal kevesebb – miközben az energiaárak lényegében nem változtak. Mind az iparcikk-, mind a szolgáltatásárak inflációja változatlan maradt júniusban 0,7%-kal, illetve 4,1%-kal. Miközben az inflációs alapfolyamat néhány mérőszáma májusban egyszeri tényezők miatt kissé megemelkedett, a legtöbb mérőszám júniusban vagy állandó maradt, vagy kissé csökkent.
A belföldi infláció továbbra is magas. A bérek továbbra is gyorsabb ütemben emelkednek, ami ellensúlyozza az elmúlt időszak magas inflációját. A magasabb nominálbérek a gyenge termelékenységgel párosulva hozzájárulnak a fajlagos munkaerőköltség növekedéséhez, bár az idei első negyedévben az ütem valamelyest lassult. A bérkorrekciós folyamat lépcsős természete és az egyszeri kifizetések nagy hozzájárulása miatt a munkaerőköltség-növekedés a közeljövőben valószínűleg megemelkedett marad. Ugyanakkor az egy munkavállalóra jutó jövedelmekre vonatkozó friss adatok összhangban vannak a várakozásokkal, a legfrissebb felmérési mutatók pedig jövőre a bérnövekedés mérséklődését jelzik. Ráadásul a nyereségek az első negyedévben zsugorodtak, ami segít az erősebb fajlagos munkaerőköltség-növekedésből eredő inflációs hatásokat ellensúlyozni, a felmérési adatok pedig arra utalnak, hogy a közeljövőben a nyereségek továbbra is visszafogottabban alakulnak.
Az infláció az év hátralevő részében várhatóan a mostani szintek körül ingadozik, ami részben az energiaárakkal kapcsolatos bázishatásoknak tudható be. A jövő év második felében azután várhatóan visszaesik a célunk közelébe, ami a munkaerőköltségek gyengébb növekedésének, a restriktív monetáris politikánk hatásainak, és annak köszönhető, hogy lecsengenek az infláció múltbeli megugrásának a hatásai. A hosszabb távú inflációs várakozások mérőszámai általánosságban stabilak maradtak, többnyire 2% körül tartózkodnak.
Kockázatértékelés
A gazdasági növekedést övező kockázatok lefelé billennek el. A gyengébb világgazdaság vagy a nagyobb gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségek kiéleződése fékezheti az euroövezeti növekedést. Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet jelentős geopolitikai kockázat forrása. Ez odavezethet, hogy megrendül a vállalatok és a háztartások jövőbe vetett bizalma, és zavar keletkezik a világkereskedelemben. A növekedés akkor is kisebb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Magasabb lehet a növekedés üteme, ha az infláció a vártnál gyorsabban csökken, és ha a javuló bizalom és emelkedő reáljövedelmek révén a vártnál jobban megemelkednek a kiadások, vagy ha a világgazdaság a vártnál erőteljesebben bővül.
Az infláció magasabb lehet a jelzettnél, ha a bérek és a nyereségek a vártnál jobban emelkednek. Felfelé irányuló inflációs kockázati forrásai ezenkívül a kiéleződő geopolitikai feszültségek, amelyek a közeljövőben felhajthatják az energia- és teherszállítási árakat, és megzavarhatják a világkereskedelmet. Emellett a végletes időjárási viszonyok és általában a kibontakozó klímaválság is felhajthatja az élelmiszerárakat. Ezzel szemben az infláció a jelzettnél kisebb lehet, ha a monetáris politika a vártnál erősebben fékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik.
Pénzügyi és monetáris feltételek
Az irányadó kamatlábak júniusi csökkentése zökkenőmentesen áttevődött a pénzpiaci kamatokba, a tágabb pénzügyi feltételek viszont valamivel volatilisabbnak bizonyultak. A finanszírozási költségek restriktívek maradtak, ahogy az előző irányadókamat-emeléseink folyamatosan kifejtik hatásukat a transzmissziós láncon. Az új vállalati kihelyezések átlagos kamata májusban 5,1%-ra esett vissza, a jelzáloghitel-kamatok pedig változatlanul 3,8%-on vannak.
A hitelképességi standardok továbbra is szigorúak. A legutóbbi bankhitelezési felmérésünk szerint a vállalati hitelképességi standardok a második negyedévben kissé szigorodtak, ugyanakkor a jelzáloghitel-standardok mérsékelten enyhültek. A vállalati hiteligény kissé visszaesett, miközben a háztartások jelzáloghitel-kereslete 2022 eleje óta első ízben megemelkedett.
A hiteldinamika összességében továbbra is gyenge. A vállalatok és háztartások banki hitelezése májusban éves szinten 0,3%-kal nőtt, ami csak csekély mértékben haladja meg az előző havit. Az M3-mal mért, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség éves növekedése májusban 1,6%-ra emelkedett az áprilisi 1,3%-ról.
Konklúzió
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk addig, ameddig a fenti cél eléréséhez szükséges. A későbbiekben is adatfüggő és értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió ereje fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.
Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.
Most pedig készen állunk a kérdéseikre.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- media@ecb.europa.eu
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok