Áttekintés

Az euroövezet gazdasági növekedésének kilátásait rontják a kereskedelmi feszültségek és a fokozott globális bizonytalanság. Ezeket a hatásokat 2025 egészét tekintve részben ellensúlyozza az első negyedévi vártnál erősebb gazdasági teljesítmény, ami valószínűleg részben azt tükrözi, hogy az exportot a magasabb vámtarifákra készülve előrehozták. Középtávon arra számítunk, hogy a közelmúltban bejelentett új fiskális intézkedések támogatják a gazdaságot. Az alapforgatókönyv feltevése alapján az uniós árukra kivetett amerikai vámok, amelyek 10%-ra emelkedtek, a teljes előrejelzési időszakban érvényben maradnak. A fokozott kereskedelempolitikai bizonytalansággal és az euro közelmúltbeli felértékelődésével együtt a magasabb vámtarifák fékezik az euroövezet kivitelét és beruházásait, valamint – kisebb mértékben – a fogyasztást. Ezzel szemben az új, állami infrastrukturális és védelmi kiadások – főként Németországban – 2026-tól várhatóan lökést adnak az euroövezet belső keresletének. Mindent egybevéve továbbra is megvannak a feltételei, hogy az euroövezeti GDP-növekedés az előrejelzési időszakban ismét megerősödjön. Különösen a reálbérek és a foglalkoztatás növekedése, a – főként a közelmúlt monetáris politikai döntéseit tükröző – kevésbé szigorú finanszírozási feltételek, valamint az időszak későbbi részében a külső kereslet újbóli megélénkülése támogatja majd a fokozatos fellendülést. A prognózis szerint a GDP éves szinten 2025-ben 0,9%-kal, 2026-ban 1,1%-kal, 2027-ben pedig 1,3%-kal bővül. Az EKB szakértőinek 2025. márciusi makrogazdasági prognózisaihoz viszonyítva a GDP-növekedés kilátásait 2025-re nem módosítottuk, ami a vártnál jobb beérkező adatoknak tudható be, amelyeket a kereskedelmi feszültségek és az euroárfolyam felértékelődése nagyrészt ellensúlyoz. A kereskedelmi feszültségek és az erősebb árfolyam a 2026-os növekedési prognózis lefelé módosítását eredményezték, míg a 2027-es prognózis nem módosult.^[1]

Miközben a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mért infláció rövid távon valószínűleg 2% alatt marad, középtávon várhatóan visszatér a célértékhez. Az előrejelzések szerint az infláció 2025 folyamán csökkenni fog, 2026 első negyedévében 1,4%-os mélypontra esik, majd 2027-ben visszatér a 2,0%-ra. A teljes infláció 2025-ös csökkenését részben az vezérli, hogy az olajárak és a nagykereskedelmi földgázárak közelmúltbeli visszaesése nyomán negatívba fordult az energiaárak inflációja. Az energiainfláció 2027-ig várhatóan negatív marad, amikor az új kibocsátáskereskedelmi rendszerrel (ETS2) összefüggésben új éghajlatváltozás-mérséklési intézkedések lépnek hatályba. Az élelmiszer-infláció a 2025 második negyedévi átmeneti emelkedés után 2027-ben várhatóan valamivel 2% fölé csökken. A szolgáltatási komponens miatt az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP-infláció (HICPX) várhatóan csökken, ahogy egyes tételek késleltetett árkiigazításainak hatásai lecsengenek, a béroldali nyomás mérséklődik, és az alacsonyabb energiaárak begyűrűznek az árazási láncba. A bérnövekedés várhatóan továbbra is csökkenő pályát követ, ahogy a múltbeli reálbérveszteségek visszanyeréséből eredő nyomás fokozatosan enyhül. A termelékenységnövekedés fellendülésével együtt ez várhatóan jelentősen lassabb fajlagos munkaerőköltség-növekedéshez vezet. Az importárakban tükröződő külső ároldali nyomás várhatóan mérsékelt marad, feltéve, hogy az EU vámpolitikája nem változik, miközben az erősebb euro és az energiahordozó-árak utóbbi hónapokban bekövetkezett visszaesése nyomán némi lefelé irányuló nyomás jelenik meg. A 2025. márciusi prognózisokkal összehasonlítva az általános HlCP-infláció kilátásait mind 2025, mind 2026 tekintetében 0,3 százalékponttal lefelé módosítottuk, aminek oka az energiahordozókra vonatkozó alacsonyabb árfeltevés és az euro felértékelődése, ugyanakkor 2027 tekintetében nincs módosítás.

Az Egyesült Államok vámpolitikájával kapcsolatos kockázatokat és az euroövezet gazdasági kilátásait övező jelenlegi nagyfokú bizonytalanságot két forgatókönyvvel szemléltetjük. Az enyhe forgatókönyv előrevetíti, hogy megszűnnek az Egyesült Államok és az EU közötti kétoldalú vámok (azaz „nullát nulláért cserébe” vámok), valamint hogy a kereskedelempolitikai bizonytalanság gyors ütemben visszaesik a 2018 előtti szintekre. Egy ilyen forgatókönyv szerint a növekedés 2025–26 között 0,3–0,4 százalékponttal lenne erősebb, mint az alapforgatókönyvben, míg az infláció 2026–27-ben kissé magasabb lenne. A súlyos forgatókönyv előrevetíti az amerikai vámok további általános emelkedését (összhangban az Egyesült Államokban bejelentett úgynevezett „reciprok” vámokkal), az EU általi szimmetrikus válaszlépést, és tartósan magasabb bizonytalansággal számol a kereskedelemszabályozás terén. Egy ilyen forgatókönyv szerint a növekedési kilátások az előrejelzési időszakban lényegesen gyengébbek lesznek, míg az infláció – különösen az időszak későbbi részében – alacsonyabb lesz. Ezeket a forgatókönyveket a 2. keretes írásban részletesen bemutatjuk.